Ég és föld majd' leszakadt amikor végre kiértem a mocskos Londoni utakra. Már az alkony is beköszöntött, de ezt is csak onnan tudtam meg, hogy az emberek már haza siettek nem pedig a kocsmákba. Megpróbáltam leszállni egy közeli kerítésre, de a helyi rühes macska elkergetett... Ennyit a szerencsémről. Egy felismerhetetlenségig csúf madár alakját öltöttem magamra: vörös csőrű, hányás szagú, tollazatomat tekintve meg kék színű lettem. Sokban hasonlítottam, így visszagondolva, a kor "nagy embereire"... Körül kémleletem a környezetemben keresve egy jobb pihenő helyet, mint a szakadó ég alatt, mert a végén a sok víz eltüntetné bűzömet. Negyedórás keresgélés és elkergetettség után végre találtam egy elhagyatott házat, nyitott ablakokkal. Leszálltam az ablak szélénél és ott elgondolkodtam egy kicsit.
Ebben a pillanatban, könnyűszerrel megmondhatólag, hat dolog volt ami igazán beleékelődött tudatomba. Először is már éreztem azt az égető érzést ami a Földön lét okozott a magamfajta nagy hatalmú dzsinneknél. Ha gyengébb lennék, talán nem érezném a honvágy eme formáját... Talán... Egy kis tudat módosító szerrel biztos nem érezném ezt a fájdalmat, de ahhoz kéne találnom egy jó dílert. Manapság, azok akiknél tényleg jó anyag van, nem találhatóak meg olyan gyorsan, így majd valamikor időt kell szakítanom erre is..
 A második tény ami zavart, az egyértelműen ez a mocskos undorító időjárás ami Londonban olyan természetes. Nem csoda, hogy szigeten élnek ezek a barmok...
 A harmadik, az ami perpillanat jobban zavart mindegyiknél, egy nyavalyás légy volt ami ide-oda repkedett körülöttem és folyton az orrlyukamba szállt bele. És nincs légycsapóm, hogy megöljem a rohadékot. Igaz ezt eltudnám intézni egy gyors alakváltással, de már így is elég figyelmet keltettem fel ocsmány alakommal. Pedig próbáltam beolvadni a környezetembe a rózsaszín és kék közötti színváltásokkal, de úgy néz ki ez nem nagyon vált be. A negyedik dolog az a nyafka kölök volt. Mégis ki lehetett ő? Miért engem idézett meg? Tudja egyáltalán, hogy mennyire ismert vagyok a maffia köreiben? Biztos öngyilkos jellem, ha engem akar csicskáztatni... Nagyon kínosan is érzem emiatt magam, hogy egy tizenéves képes nekem parancsolgatni. Ha ezt megtudja az asszony, biztos el fog náspángolni.
Az ötödik és a hatodik nagyon közel áll egymáshoz, méghozzá szó-szorosan. Az amulett és annak hordozója nagy hírt vert fel az Másvilágon, s ismervén az amulett erejét, kicsit bennem van a félsz is gazdája iránt. Az amulyett maga is hatalmas erővel bír, de hogy valaki azt Kordában bírja tartani, az már még nagyobb teljesítmény... Netán ez az amulett lopás a mostani mainstream esemény, hogy ennyire akarja az a kölök..? Az biztos hogy ez a meló nagyon nem lesz olyan könnyű, mint amilyennek akarnám azt. 
 Unva a figyelő tekinteteket fel vettem egy holló alakját, no persze ez füst és gomolyfelhőkkel párosult, és elszálltam a céltárgy háza felé.
 Amióta utoljára jártam Londonban nem sok dolog változott. Az emberek ugyanúgy csak fel-alá járkáltak céltalanul, a krokodilok békésen pihennek csatornáik lejáratánál, a bordélyházakból még mindig lehet hallani a kéjjel teli sikkantásokat. Ami változott..? Az, kérem szépen vagy alássan, a fények amelyek betöltötték a teret. Az autók gomba mód elszaporodtak és a biciklisták már ritkábbak mint a normális kutyák*.
 Megérkeztem küldetésem tárgyának házához. Felvettem szemüvegemet és gyorsan leellenőriztem a hét szintet amelyet képes voltam ezzel a vacakkal belátni**.
Hát igen, az első szinten semmit se láttam, mert az eső úgy bezavarta a képet, mint a mátrixban a zuhanó karakterek. Suttyomban felvettem az olvasó szemüvegemet, azzal néztem körbe, s boldogan vettem tudomásul hogy semmi gyanús nincs a környéken. Visszavéve a Fürkészőmet (ez a szinteket belátó szemüvegemnek), megvizsgáltam a többi szintet is, nehogy legyen valami nagy gubanc. Elindítottam az "Automatikus keresés" üzemmódot, mert lusta voltam magam körbe nézni. A jelentést a jobb lencse szélére gyorsan ki is írta ez a kis ketyere:
"[A]utomatikus keresés eredménye =
1. szint: Tiszta
2. szint: Védőburok, Majonéz a küszöbön
3. szint: Tiszta
4. szint: Tiszta
5. szint: Három házőrző (vagy több)
6. szint: Tiszta
7. szint:  Zavar az erőben

Szeretné újra indítani a funkciót? Y / N"
 A 7. szint jelentése volt az ami kicsit zavart. Lehet, hogy egy másik hasonló erejű démon lenne ott...? Á, az kizárt! Nincs még egy olyan mint én. Ahhoz több száz év kéne nekik hogy az én szintemre edződjenek.. No de ha mégis van..?
Aggodalmaimat félre téve megindultam a ház felé holló alakomban, mert hát a parancs az parancs és minél hamarabb végzek ezzel a feladattal, annál jobb. 

 

-------------------------------
* Normális alatt ne a hónalj kutya méretre gondoljon tisztelt olvasó, amelyeket felkapva úgy futhat, ahogy csak akar.. Tudom hogy ez a modern kori kutya futtatás, de inkább csak szánalmas copy-zása az eredetinek. 
** Igazából 10 szint van összesen, amit belehetne látni egy jó márkájú szemüveggel, de nekem csak erre az olcsó vacakra futotta pizzafutári keresetemből. A Maffia nem akarta állni a jobbik szemüveg árát, mondván az nem volt benne a szerződésben. Most komolyan, a Másvilág alvilágában mozgó személy csak szerződéssel dolgozhat a Maffiának, megszabott körülmények között. Ez szánalmas már emberek... de komolyan.

Szerző: Liszi Dániel  2012.04.15. 11:12 Szólj hozzá!

Címkék: barti

A bejegyzés trackback címe:

https://irogyerek.blog.hu/api/trackback/id/tr284441352

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása